Fülszöveg: Sylvia túl
sokat tud…
de nem eleget ahhoz, hogy
megállítsa a gyilkost.
Sylvia Bell egy dologban teljesen biztos - húgának barátnője, Sophie nem önkezével vetett véget életének. Valaki meggyilkolta.
Vivi tudja, mert tanúja volt.
Mindenki azt hiszi róla, hogy narkolepsziás, de valójában nem elalszik, mikor
elveszti az eszméletét. Ilyenkor valaki más elméjébe jut, és az ő szemével
látja a világot. Így csusszant bele a húgába, mikor puskázott a matek dolgozat
közben, vagy egy tanárába, aki titokban iszik az órák előtt. Nagyot kellett
csalódnia állítólagos legjobb barátnőjében az iskolai bálon. De semmi sem
készíthette fel arra, ami egy októberi éjjel történik vele. Hogy egy véres kést
szorongató, titokzatos alak elméjébe csúszik, aki Sophie véres teste fölött
áll.
Vivi nagyon szeretné
megosztani valakivel a titkát, de ki hinne neki? Olyan őrültségnek hangzik,
hogy még legbizalmasabb barátjának, Rollinsnak sem meri elmondani, hát még a
rendőrségnek. Még ha meg is bízhatna Rollinsban, a fiú az utóbbi időben
távolságtartóan viselkedik vele, különösen, mióta Vivi több időt tölt egy másik
fiúval, Zane-nel.
Vivi, aki titkok, hazugságok, veszélyes helyzetek szörnyű hálójába keveredik, nem fordulhat senkihez, egyedül kell lelepleznie a gyilkost, mielőtt újra lecsaphatna.
Vivi, aki titkok, hazugságok, veszélyes helyzetek szörnyű hálójába keveredik, nem fordulhat senkihez, egyedül kell lelepleznie a gyilkost, mielőtt újra lecsaphatna.
A húgomnak vettem névnapjára, aztán én olvastam el hamarabb. XD Maga a hangulat eléggé letargikus és melankolikus.
Először is nem értem, hogy a gyerekek hogy tudnak ilyen kegyetlenek lenni egymással?! Én is voltam gyereke – , de nem jutott eszembe ilyeneket csinálni, mint amit Mattie és Amber tettek Sophie-val, pedig állítólag ők a legjobb barátnőik. Ez persze bonyodalmakhoz vezet, hogy szegény Sophie emiatt lett öngyilkos, amire rá tesz egy lapáttal az is, hogy terhes volt, így senki nem is gondol arra, hogy öngyilkosságnak beállított gyilkosságról van szó. Kivéve Sylviát. Ő ugyanis az édesanyja halála óta narkolepsziás – valójában amikor elájul átcsusszan mások fejébe és az adott illető szemével látja a dolgokat, illetve, hogy mit is csinál éppen. Így látja meg szegény Sophie gyilkosságát is.
Először is nem értem, hogy a gyerekek hogy tudnak ilyen kegyetlenek lenni egymással?! Én is voltam gyereke – , de nem jutott eszembe ilyeneket csinálni, mint amit Mattie és Amber tettek Sophie-val, pedig állítólag ők a legjobb barátnőik. Ez persze bonyodalmakhoz vezet, hogy szegény Sophie emiatt lett öngyilkos, amire rá tesz egy lapáttal az is, hogy terhes volt, így senki nem is gondol arra, hogy öngyilkosságnak beállított gyilkosságról van szó. Kivéve Sylviát. Ő ugyanis az édesanyja halála óta narkolepsziás – valójában amikor elájul átcsusszan mások fejébe és az adott illető szemével látja a dolgokat, illetve, hogy mit is csinál éppen. Így látja meg szegény Sophie gyilkosságát is.
A történet véleményem szerint nagyon jól ki van dolgozva. Szépen fel van
építve a nyomozós szál is, ahogyan Vivi (Sylvia) utána megy a dolgoknak és
annak ellenére, hogy mindenki öngyilkosságnak hiszi az esetet, tudja, hogy nem
az, hiszen látta. De kinek is beszélhetne erről? Azonnal pszichiáterhez
küldenék, ha elmondaná, hogy át tud csusszanni mások fejébe. Misztikus, hiszen
ilyen nem létezik , ugyanakkor hihető is, mert nem viszi túlzásba az írónő ezt
a szálat. Vivi nem tudja irányítani évek óta ezt a képességét, pedig hogy
tudja, hogyan történik az egész. Ennek ellenére próbálkozik és hamarosan saját
hasznára tudja fordítani képességét, irányítani is tudja és megoldja az ügyet.
Persze ezt rajta kívül senki nem fogja tudni. Tudni fogják, hogy a gyilkos meg
akarta ölni az egész családját, de hogy pontosan mik is történetek, azt csak
Sylvia tudja.
Nem szeretem az ilyen fajta könyveket – ezért is kap csak 4*-ot – , de ezt
kifejezetten szerettem olvasni. Egy nap alatt lehet vele végezni, mert a hangulat ellenére olvastatja magát, ráadásul nem is lehet tudni, hogy ki a gyilkos. Szerintem nagyon jól fel volt építve az
elejétől a végéig. A nyomozós szál megspékelve egy kis misztikummal. Közben még
a családot ért sorozatos tragédiák és csalódások is hatalmas súlyként nehezedik
mind Vivire, mind pedig szegény húgára Mattie-re, akinek a két legjobb
barátnője is meghal. A végére azonban minden elcsendesedik. A gyilkos maga is
halott, Sylvia családja is kezd helyre jönni az évek óta tartó széthúzódás
pedig kezd megszűnni.
A legjobb gyógyír az ilyen esetekben gyakran csak az idő. Ahogy telik az idő, a sebek úgy halványulnak, enyhül a fájdalom, de igazából elmúlni soha nem fognak.
A legjobb gyógyír az ilyen esetekben gyakran csak az idő. Ahogy telik az idő, a sebek úgy halványulnak, enyhül a fájdalom, de igazából elmúlni soha nem fognak.
Borító: gyönyörű, ez a lila és sárgás szín nagyon jól illenek
egymáshoz, illetve a történet hangulatához is.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése